Tegnap még a hőségre panaszkodtam, de ma megjött a várva várt felüdülés: dörög az ég, s esik az eső. Elképzelem, ahogy kellemesen lehűl a levegő, fellélegzik növény, állat és ember egyaránt. Én is fellélegezhetnék, de nem tudok, sőt lassan fojtogatóbb a levegő, mint tegnap. Miért is? A fránya tetőablakok miatt. Értelemszerűen azokat most nem nyithatjuk ki. Bekapcsolom a hátam mögött lévő ventilátort, hogy legalább kavarja a levegőt. Várom, hogy elálljon az eső és akkor újra kinyithatjuk az ablakokat.
Közben álmodozom (két feladat
között). Elképzelem, ahogy Rusty békésen durmol a lábtörlőn a bejárati ajtóban
vagy a teraszon a kosarában.
 |
| Ilyen pózban képzelem el Rusty-t |
Ez annyit jelent, hogy alaposan kipiheni magát, amíg
hazaérek és boldogan indul útnak velem.
Egyik kedves olvasóm írta, hogy
az ő kedvence csak két időjárási tényezőt nem szeret: az esőt és a szelet. Akkor
ő most nincs könnyű helyzetben. Én meg újfent megfogadom, hogy végre veszek
magamnak egy használható esőkabátot a kutyasétáltatáshoz, de addig is marad az
ernyő. A lényeg: felejtsd el a kifogásokat és menj el kedvenceddel levegőzni,
akár esik, akár fúj!
 |
| Persze az ernyő az én kezemben lesz :-) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése