Kezdetben a kennel volt Rusty fő
tartózkodási helye, s a sétáltatás során jutott több mozgástérhez. Ez
hamarosan kibővült azzal, hogy a kertben egy hosszabb "futószárra" kötve
rohangálhatott egy meghatározott területen. Ez Apukámnak köszönhető.
|
Rusty és a gumibelső |
Végül felszámoltuk a "futószárat" és lehetőséget biztosítottunk
Rusty-nak arra, hogy teljes erőbedobással őrízhesse a területet
napközben. Szerencsére a kerítésen maximum a feje fér ki, így nyugodtan
hagytuk magára a kertben. Bejáratott útvonala van már, s ennek pár virágtő is áldozatául esett, de azért nem katasztrofális a helyzet. Szerencsére nem pályázunk semmilyen (pl. A legszebb pázsit, kert stb.) díjra.
|
Az éber házőrző, Rusty őrségben |
Aztán valamelyik este szokás szerint felkaptam
a pórázt, hogy elvigyem sétálni a kis energiabombát, s a kapu előtt
találtam rá. Nem az a meglepő, hogy a kapu előtt találtam, mert rögtön
odastartol, ha meglátja a pórázt, hanem az, hogy most az utca felöli
oldalon volt. Beengedtem.
Kiderült,
hogy meglazult a kerítés egyik eleme és kifért rajta, de vissza már nem
tudott jönni. Pánikra nem maradt idő, sőt pozitív tapasztalatot
szereztünk ezzel, mert semmivé foszlott az a félelmünk, hogy esetleg elcsavarog.
Tanulság: olykor nem árt kinézni az ugatásra, mert vagy jött valaki vagy ebekkel sétálnak el vagy csak a kutya akar visszajönni az udvarba :-)
A következő kihívás: elérni, hogy kiállhassunk a kocsival akkor is, amikor szabadon van. Addig is csak felügyelettel tartozkodhat a kerítés túloldalán.
|
Gödör ásásban tehetséges eb |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése